A legtöbb számítógép-felhasználó keveset tud a Wi-Fi működéséről. Valójában az egyik egyetlen dolog, amit sokan tudnak, hogy néha nem működik. De már egy kis háttérismeret is sokat segíthet abban, hogy az internetkapcsolat zökkenőmentesen működjön.
A Wi-Fi egy népszerű technológia, amely az eszközök közötti összeköttetést biztosítja.
“Az emberek valószínűleg leginkább az internethez való kapcsolódás módjaként ismerik a Wi-Fi-t, mivel a legtöbb ember számára ez az a hálózat, amelyet otthon vagy a munkahelyén használ” – mondja Edgar Figueroa, a Wi-Fi Alliance vezérigazgatója. “A Wi-Fi azonban fejlődött, és ma már számos különböző kábel, például videokábel, audiokábel, USB-kábel helyettesítésére szolgál.”
De ami a legfontosabb, a Wi-Fi jelenleg a világ internetforgalmának több mint 60%-át bonyolítja. Érdekes módon ez a nagyszerű teljesítmény alapvetően rádióhullámokkal történik, bár ez egy kicsit bonyolultabb, mint az autórádió. Az autódban lévő FM-vevővel ellentétben a Wi-Fi lényegében két, oda-vissza kommunikáló rádió, amelyek kisebb teljesítményt használnak, és sokkal rövidebb távolságra sugároznak. Ez a két rádió lehetővé teszi a webfelhasználók számára, hogy adatokat töltsenek le az internetről, valamint információkat töltsenek fel – ebben a kétirányú kommunikációban még a böngészőn keresztül történő címküldés is számít.
A Wi-Fi egy másik szempontból is kifinomultabb, mint a földi rádiózás, mivel az internetprotokollt használja a kommunikációhoz. Ez az internetes nyelv teszi a Wi-Fi-t nagyon ellenállóvá és nagyon strukturálttá. “Minden egyes adás, amit küldünk és fogadunk, rendelkezik ezzel a megerősítési követelménnyel” – mondja Figueroa. “Ez rengeteg befektetést és összehangolást igényel.” Képzeljük el, hogy az adatok küldése helyett egy csomagot küldünk a világ minden tájára, a kézbesítés visszaigazolását kérve – mondja Figueroa. Ilyen az internetprotokoll, csakhogy ez minden egyes átvitt bájtra vonatkozik.
Amikor pedig az adatok rádióhullámokban repülnek a levegőben, interferenciának vannak kitéve, más Wi-Fi jelektől kezdve a mikrohullámú sütők által kibocsátott rádióhullámokon át a cementfalakig minden áldozatul esik. Itt jön a képbe a Wi-Fi két frekvenciája, a 2,4 gigahertzes és az 5 gigahertzes. A Wi-Fi mindkét frekvencián képes sugározni, ami segít a jelnek átvágni a zajon, és gyors, erős jelet szolgáltatni a vezeték nélküli routerről a számítógéphez.
“Lényegében ezek a frekvenciák olyanok, mint két különböző FM rádióállomás” – mondja Figueroa. A fizika szerint minél alacsonyabb a frekvencia, annál messzebbre juthat el egy adás. A Wi-Fi esetében a 2,4 gigahertz az alacsonyabb frekvencia, így messzebb lévő számítógépeket is el tud érni, mint az 5 gigahertzes sáv. Az 5 gigahertzes frekvencia azonban több adást képes továbbítani. “Képzeljük el, hogy van egy autópálya, amely nagyon messzire vezet, de csak egy sávos” – jellemzi Figueroa a 2,4 gigahertzes Wi-Fi-t. Ehhez képest az 5 gigahertzes Wi-Fi egy olyan autópálya, amely nem megy olyan messzire, de 6 sávot kínál, így gyorsabban haladhat a forgalom.”
“Az 5 gigahertzes Wi-Fi a területet tekintve elegendő lefedettséget kínál ahhoz, hogy az egész otthont lefedje” – mondja. “Tehát a legtöbb ember számára a távolság nem is annyira fontos, mint a sebesség.”
A vezeték nélküli telefonok kora óta azonban az embereknek gondot okoz a rádiójelek keresztezése. A probléma ma is fennáll a szomszédokkal és a Wi-Fi hálózataikkal. Ezt úgy lehet megkerülni, hogy a frekvenciát úgy állítjuk be, hogy egy bizonyos csatornán sugározzon. Bár ez technikainak hangzik, valójában nem az. A legtöbb router jó abban, hogy automatikusan felismeri a legmegfelelőbb csatornát. Az 5 gigahertzes hálózatok pedig sokkal több csatornával rendelkeznek, mint a 2,4 gigahertzes frekvencián sugárzó hálózatok, ami egy újabb ok arra, hogy az új szabványt használja, ha teheti.
Azoknak, akiknek a Wi-Fi-je nem működik megfelelően, a hálózat finomhangolása jobb ötlet, mint egyszerűen egy hálózati kiterjesztő telepítése. “A hálózatbővítők egyre népszerűbbek” – mondja Figueroa. “Ezek ismétlők, tehát átveszik az emeletről érkező gyenge jelet a földszinti környezetbe, és lényegében megismétlik azt a jelet.” Ezekkel a kiterjesztőkkel azonban az a probléma, hogy egy amúgy is gyenge jelet hajtanak előre. Tehát, ha a vezeték nélküli internet csak fele olyan sebességgel sugároz, mint kellene, a bővítő megismétli ezt a jelet, és maga is egy még gyengébb jelet tol ki. Lehet, hogy a bővítő mellett áll, és a telefonján vagy laptopján teljes sávok jelennek meg, mert technikailag erős vezeték nélküli jelet kap, de az internet sebessége és teljesítménye romlik és gyenge lesz.
A Wi-Fi számos biztonsági funkcióval is rendelkezik. A hálózathoz való hozzáféréshez a felhasználóknak rendelkezniük kell a WPA2, más néven Wi-Fi Protected Access jelszóval (a 2 azt jelzi, hogy ez a funkció a második generációban van). Itt adja meg a jelszavát, hogy beléphessen a Wi-Fi hálózatra. Van egy másik biztonsági funkció, az Advanced Encryption Standard (ismertebb nevén AES), amelyet az Egyesült Államok kormánya fejlesztett ki, hogy az adatok biztonságban legyenek az egyik eszközről a másikra történő továbbítás során. “A Wi-Fi-n keresztüli kommunikáció minden egyes példánya exkluzív, mivel titkosítva van, és csak a két érintett fél érti meg” – mondja Figueroa.
De a Wi-Fi talán legfontosabb jellemzője, hogy visszafelé kompatibilis. Így az összes régi számítógéped képes csatlakozni az új, szupergyors routeredhez. “Ha ma veszel egy Wi-Fi(router)-t, az működik azzal az eszközzel, amit esetleg 2000-ben vettél” – mondja Figueroa. “Nem sok olyan technológia van, amelyről ez elmondható.”
Lépjen velünk kapcsolatba a [email protected].
.