Ez a cikk eredetileg az Inside Science News Service oldalán jelent meg.
(ISNS)-A tudósok, akik a gének mutációjának nyomon követésével dekódolják az emberek genetikai történetét, ugyanezt a technikát alkalmazták a nyugati világ egyik legősibb és leghíresebb szövegére, hogy felfedjék az első megírás dátumát.
A szöveg Homérosz “Iliász”-a, és Homérosz – ha létezett ilyen ember – valószínűleg Kr.e. 762-ben írta, plusz-mínusz 50 év, állapították meg a kutatók. Az “Iliász” a trójai háború történetét meséli el – ha volt ilyen háború -, amelyben a görögök a trójaiakkal harcolnak.
A kutatók elfogadják a bevett ortodoxiát, miszerint a háború megtörtént, és valaki Homérosz néven írt róla – mondta Mark Pagel, az angliai Readingi Egyetem evolúciós teoretikusa. Munkatársai között van Eric Altschuler, a New Jersey-i Newark-i University of Medicine and Dentistry of New Jersey genetikusa és Andreea S. Calude, a szintén Readingben és az új-mexikói Sante Fe Intézetben dolgozó nyelvész. Az eposz standard szövegéből dolgoztak.
Az általuk megállapított dátum megegyezik azzal az időponttal, amikor a legtöbb tudós szerint az “Iliász” keletkezett, így a Bioessays című folyóiratban megjelent tanulmány nem fogja felháborítani a klasszicistákat. A tanulmány leginkább azt erősíti meg, amit eddig is mondtak, hogy az i.e. nyolcadik század körül íródott.
Az, hogy a genetikusok belevágtak egy ilyen projektbe, nem meglepő, mondta Pagel.
“A nyelvek egyszerűen rendkívüli módon úgy viselkednek, mint a gének” – mondta Pagel. “Közvetlenül analógok. Megpróbáltuk dokumentálni a nyelvi evolúció szabályszerűségeit, és tanulmányoztuk Homérosz szókincsét, hogy lássuk, a nyelv úgy fejlődik-e, ahogy mi gondoljuk. Ha igen, akkor meg kell találnunk Homérosz dátumát.”
Nem valószínű, hogy valaha is létezett egy Homérosz nevű ember, aki megírta az “Iliászt”. Brian Rose, a klasszikus tanulmányok professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Múzeumának mediterrán részlegének kurátora szerint egyértelmű, hogy az “Iliász” az i. e. 13. századig visszanyúló szóbeli hagyományok kompilációja.
“Rengeteg olyan történet összeolvasztása, amelyek úgy tűnt, hogy az északnyugat-törökországi északnyugat-törökországi konfliktusokra összpontosítanak” – mondta Rose.
“Az “Iliász” története jól ismert, tele van olyan szereplőkkel, mint Trója Helénája, Akhilleusz, Párisz, Agamemnón és egy csomó rosszul viselkedő isten és istennő. Elmeséli, hogyan hajózott át egy óriási görög hajóflotta a “bor sötét tengeren”, hogy megostromolja Tróját, és visszaszerezze ellopott feleségét. Folytatása az “Odüsszeia”.”
A klasszicisták és a régészek meglehetősen biztosak abban, hogy Trója létezett, és általában tudják, hol van. A 19. században a német régész Heinrich Schliemann és az angol Frank Calvert feltárta az úgynevezett trójai citadellát, és bizonyítékokat találtak egy katonai konfliktusra az i. e. 12. században, beleértve a nyilakat és 5 lábnyi égett törmeléket egy eltemetett erőd körül. Hogy Trója és egy idegen elem közötti háborúról, vagy polgárháborúról volt-e szó, nem tudni, mondta Rose.
Az általunk “Iliász”-ként ismert összeállítás évszázadokkal később íródott, Pagel ezt a dátumot javasolja.
A tudósok úgy követték nyomon az “Iliász” szavait, ahogyan a géneket követnék a genomban.
A kutatók egy nyelvészeti eszközt, a Swadesh szólistát használták, amelyet Morris Swadesh amerikai nyelvész állított össze az 1940-es és 1950-es években. A lista körülbelül 200 olyan fogalmat tartalmaz, amelyeknek látszólag minden nyelvben és minden kultúrában vannak szavai, mondta Pagel. Ezek általában testrészekre, színekre, szükséges kapcsolatokra, például “apa” és “anya” szavak.”
Az Iliászban kerestek Swadesh-szavakat, és 173-at találtak belőlük. Ezután megmérték, hogyan változtak.
Vették a hettiták nyelvét, egy olyan népét, amely a háború idején létezett, és a modern görög nyelvet, és nyomon követték a szavak változását a hettitáktól a homérosziakig és a modernekig. Pontosan így mérik az emberek genetikai történetét, visszamennek, és megnézik, hogyan és mikor változnak a gének az idők során.
Megnézték például a rokonszavakat, az ősi szavakból származó szavakat. Ott van a “water” az angolban, a “wasser” a németben, a “vatten” a svédben, mind rokonszavak, amelyek az ősnémet “wator”-ból erednek. Az óangol “hund” azonban később “vadászkutya” lett, de végül a “dog” váltotta fel, ami nem rokon szó.
“Én evolúciós teoretikus vagyok” – mondta Pagel. “Azért tanulmányozom a nyelvet, mert ez egy olyan figyelemre méltó kulturálisan továbbadott replikátor. Olyan hűséggel replikálódik, ami egyszerűen elképesztő.”
A nyelvi mutációk szabályszerűségének dokumentálásával Pagel és a többiek idővonalat adtak Heléna és az érte meghalt férfiak történetének – a genetika találkozik a klasszikusokkal.