Tíz a legbefolyásosabb szociálpszichológiai kísérletek közül.
“Elsősorban az érdekelt, hogyan és miért tesznek a hétköznapi emberek szokatlan dolgokat, olyanokat, amelyek természetüktől idegennek tűnnek.
Miért cselekszenek a jó emberek néha gonoszul?
Miért tesznek az okos emberek néha buta vagy irracionális dolgokat?”. -Philip Zimbardo
A jeles szociálpszichológus professzorhoz, Philip Zimbardóhoz (a The Lucifer Effect: Understanding How Good People Turn Evil című könyv szerzője) hasonlóan engem is megszállottan foglalkoztat, hogy miért teszünk buta vagy irracionális dolgokat.
A válasz igen gyakran a többi ember miatt van – ezt a szociálpszichológusok átfogóan kimutatták.
Az elmúlt hónapokban 10 legbefolyásosabb szociálpszichológiai kísérletet ismertettem.
Mindegyik egy egyedi, tanulságos történetet mesél el, amely mindannyiunk életére vonatkozik, minden nap.
- A Halo-hatás: Amikor a saját elméd egy rejtély
- How and Why We Lie to Ourselves to Ourselves:
- Háború, béke és a hatalom szerepe Sherif rablóbarlang-kísérletében
- Sötét szíveink: The Stanford Prison Experiment
- Just Following Orders? Stanley Milgram engedelmességi kísérlete
- Miért vagyunk mindannyian bénák intuitív pszichológusként:
- Miért alakulnak ki olyan könnyen csoportok és előítéletek:
- Hogyan kerüljük el a rossz alkut: Ne fenyegetőzzön
- Miért nem segítünk másoknak:
- Nem hiszek a szememnek: A normának való megfelelés
A Halo-hatás: Amikor a saját elméd egy rejtély
A “glóriahatás” egy klasszikus szociálpszichológiai kísérlet. Ez az az elképzelés, hogy egy személyről alkotott globális értékelések (pl. szimpatikus) átcsapnak a konkrét tulajdonságairól alkotott ítéletekbe (pl. intelligens). A hollywoodi sztárok tökéletesen demonstrálják a glóriahatást. Mivel gyakran vonzóak és szimpatikusak, természetesen feltételezzük, hogy intelligensek, barátságosak, jó ítélőképességgel rendelkeznek és így tovább.
” Olvasson tovább a glóriahatásról -“
How and Why We Lie to Ourselves to Ourselves:
Festinger és Carlsmith (1959) úttörő szociálpszichológiai kísérlete központi betekintést nyújt abba, hogy milyen történeteket mesélünk magunknak arról, hogy miért gondolkodunk és viselkedünk úgy, ahogyan gondolkodunk. A kísérlet tele van zseniális megtévesztéssel, így a legjobban úgy érthetjük meg, ha elképzeljük, hogy részt veszünk benne. Tehát dőljön hátra, lazítson és utazzon vissza. 1959-et írunk, ön pedig a Stanford Egyetem egyetemi hallgatója…
” Olvasson tovább a kognitív disszonanciáról – “
Háború, béke és a hatalom szerepe Sherif rablóbarlang-kísérletében
A rablóbarlang-kísérlet, egy klasszikus szociálpszichológiai kísérlet legalább egy rejtett történetet rejt. A jól ismert történet a kísérletet követő évtizedekben alakult ki, amikor a tankönyvírók elfogadtak egy sajátos átbeszélést. Az ismétléssel az emberek hamarosan valóságként fogadták el ezt a történetet, elfelejtve, hogy ez csak egy változata az eseményeknek, egy összetett vizsgálatsorozat egyik értelmezése.
” Olvasson tovább Sherif Robbers Cave kísérletéről -“
Sötét szíveink: The Stanford Prison Experiment
A híres ‘Stanford Prison Experiment’ erős érveket hoz fel a helyzet hatalma mellett az emberi viselkedés meghatározásában. Nem csak ez, de ez a kísérlet egy regényt, két filmet, számtalan tévéműsort, újrajátszást és még egy zenekart is megihletett.
” Olvasson tovább Zimbardo stanfordi börtönkísérletéről -“
Just Following Orders? Stanley Milgram engedelmességi kísérlete
Milyen szociálpszichológiai kísérlet lehet olyan erős, hogy pusztán a részvétel megváltoztathatja az önmagunkról és az emberi természetről alkotott képünket? Melyik kísérleti eljárás képes egyes embereket bőséges izzadásra és remegésre késztetni, 10%-ukat rendkívül feldúltan, míg másokat megmagyarázhatatlan hisztérikus nevetésben tör ki?
” Olvasson tovább Milgram engedelmességi kísérleteiről -“
Miért vagyunk mindannyian bénák intuitív pszichológusként:
Sok ember teljesen természetesen azt hiszi magáról, hogy jó “intuitív pszichológus”, mert azt hiszi, hogy viszonylag könnyű megjósolni mások hozzáállását és viselkedését. Mindannyian számtalan korábbi, saját magunkat és másokat is érintő tapasztalatból felhalmozott információkkal rendelkezünk, így bizonyára szilárd meglátásokkal kellene rendelkeznünk. Nincs ilyen szerencsénk.
” Olvasson tovább a hamis konszenzus előítéletről -“
Miért alakulnak ki olyan könnyen csoportok és előítéletek:
Az emberek csoportokban való viselkedése lenyűgöző és gyakran zavaró. Amint az emberek csoportokba tömörülnek, furcsa dolgokat kezdünk csinálni: másolni kezdjük csoportunk más tagjait, a saját csoportunk tagjait előnyben részesítjük másokkal szemben, vezetőt keresünk, akit imádhatunk, és harcolunk más csoportok ellen.
” Olvasson tovább arról, hogy miért alakulnak ki olyan könnyen csoportok és előítéletek -“
Hogyan kerüljük el a rossz alkut: Ne fenyegetőzzön
Az alkudozás egyike azoknak a tevékenységeknek, amelyekben gyakran úgy veszünk részt, hogy észre sem vesszük. Nem csak a tanácsteremben történik, vagy amikor fizetésemelést kérünk a főnökünktől, vagy lent a piacon, hanem minden alkalommal, amikor meg akarunk állapodni valakivel. Ez a megállapodás lehet olyan egyszerű, mint az étterem kiválasztása egy barátunkkal, vagy annak eldöntése, hogy melyik tévécsatornát nézzük. A skála másik végén az alkudozás nemzetek sorsát befolyásolhatja.
” Olvasson tovább arról, hogyan befolyásolja a kommunikáció és a fenyegetés az alkudozást -“
Miért nem segítünk másoknak:
A szociálpszichológiában a “bámészkodó hatás” az a meglepő megállapítás, hogy más emberek puszta jelenléte gátolja saját segítő magatartásunkat vészhelyzetben. John Darley-t és Bibb Latane-t Kitty Genovese 1964-es meggyilkolása inspirálta a vészhelyzeti segítő magatartás vizsgálatára.
” Olvasson tovább a bámészkodó apátiáról -“
Nem hiszek a szememnek: A normának való megfelelés
Mindannyian tudjuk, hogy az emberek született konformisták – gyakran gondolkodás nélkül másoljuk egymás öltözködési szokásait, beszédmódját és hozzáállását. De pontosan meddig terjed ez a konformizmus? Lehetségesnek tartod, hogy megtagadod a saját érzékszerveidből származó egyértelmű információkat, csak azért, hogy megfelelj másoknak?
” Olvasson tovább Asch klasszikus konformitási tanulmányáról -“