Az egyik ilyen különbség a népesség nagyságát érinti. Közel 10,4 millió lakosával Svédországnak majdnem kétszer annyi lakosa van, mint Norvégiának, és Dániának. A termékenységi ráta azonban összességében mindhárom országban csökkent az elmúlt évtizedben. A legalacsonyabb termékenységi rátát 2020-ban Norvégiában regisztrálták, ahol a 15-49 éves korcsoportban egy nőre mindössze 1,48 élve született gyermek jutott. Abban az évben Svédországban és Dániában a termékenységi ráta egyaránt 1,7 körül volt. Az alacsony termékenységi arányszámot a folyamatosan továbbfejlesztett orvostudomány mellett gyakran a népesség elöregedésével hozzák összefüggésbe. Az elmúlt 10 évben Dánia lakossága átlagosan elöregedett, hasonló tendenciák mutatkoztak Svédországban és Norvégiában is.
A bevándorlás az a tényező, amely potenciálisan lassíthatja vagy akár meg is fordíthatja a népesség csökkenő tendenciáját. Az elmúlt évek során Svédországban nőtt a külföldi hátterű lakosok száma, és 2019-re nagyjából 2,6 millió főt tett ki. A norvégiai migrációs áramlást tekintve ezzel szemben 2011 óta csökkent az új bevándorlók száma, miközben a kivándorlás nőtt. Hasonló módon a Dániából való kivándorlás az elmúlt években általánosságban nőtt, a többség Németországban keresett új utat.
A regisztrált házasságok száma hosszú évek óta jelentősen csökkent egész Skandináviában. A többi országhoz képest Dániában kötötték a legkevesebb frigyet, 2020-tól mintegy 28,5 ezer házasságot. 2019-ben a megkötött házasságok száma Norvégiában jóval magasabb volt, mint Dániában, a válások száma pedig alacsonyabb volt, mint a többi országban.
A 2020-as koronavírus (COVID-19) világjárványt illetően Svédország volt az a skandináv ország, ahol messze a legmagasabb volt a koronavírussal kapcsolatos megerősített esetek és halálesetek száma. Sőt, a COIVD-19 járvány kitörése után Svédországban a halálesetek átlagos heti száma jelentősen meghaladta a korábbi évek átlagos számait. A legtöbb coronavírus okozta halálesetet a 70 éves és idősebb személyek körében regisztrálták.