1905. január 25-én a dél-afrikai Pretoriában található Premier bányában a bánya felügyelője egy rutinellenőrzés során egy 3106 karátos gyémántot fedezett fel. Az 1,33 font súlyú, “Cullinan” névre keresztelt gyémánt volt a valaha talált legnagyobb gyémánt.
Frederick Wells 18 láb mélyen a földfelszín alatt volt, amikor meglátott egy csillagfényt, amely éppen fölötte a falba ágyazódott. Felfedezését még aznap délután bemutatta Sir Thomas Cullinan-nak, a bánya tulajdonosának. Cullinan ezután eladta a gyémántot a Transvaal tartományi kormánynak, amely a követ születésnapi ajándékként átadta VII. Edward brit királynak. Mivel aggódott, hogy a gyémántot ellophatják az Afrikából Londonba tartó út során, Edward úgy intézkedett, hogy elterelő taktikaként egy hamis gyémántot küldjenek egy nyomozókkal megrakott gőzhajó fedélzetére. Míg a csali lassan utat tört magának Afrikából a hajón, a Cullinant egy egyszerű dobozban küldték Angliába.
Edward a Cullinan csiszolását Joseph Asscherre, az amszterdami Asscher gyémántvállalat vezetőjére bízta. Asscher, aki már csiszolta a híres Excelsior gyémántot, egy 1893-ban talált 971 karátos gyémántot, hat hónapig tanulmányozta a követ, mielőtt megkísérelte volna a csiszolást. Első próbálkozásakor az acélpenge eltörött, de a gyémántra nem volt hatással. A második kísérletnél a gyémánt pontosan a terv szerint tört szét; Asscher ezután az idegkimerültségtől elájult.
A Cullinanból később kilenc nagy és mintegy 100 kisebb követ vágtak, amelyek összértéke több millió dollárra rúgott. A legnagyobb követ “Star of Africa I”-nek vagy “Cullinan I”-nek nevezik, és 530 karátjával ez a legnagyobb csiszolt finom minőségű színtelen gyémánt a világon. A második legnagyobb kő, a “Star of Africa II” vagy “Cullinan II” 317 karátos. Mindkét kő, valamint a “Cullinan III” a londoni Towerben van kiállítva Nagy-Britannia többi koronaékszerével együtt; a Cullinan I a brit uralkodó királyi jogarába van foglalva, míg a Cullinan II a császári állami koronában található.