Az AZD1775-öt, egy olyan gátlót vizsgálták az 1. fázisú klinikai vizsgálatban, amelyet a Wee1 nevű enzim blokkolására terveztek, amely a DNS-károsodás javításában játszik szerepet. A vizsgálat az U-M közel 20 éves kutatására épül, amely a műtéthez túl előrehaladott hasnyálmirigyrák kezelésének javítására összpontosít.
A hasnyálmirigyrák szokásos kezelését jelentő sugárzás és a gemcitabin kemoterápiás gyógyszer, mindkettő a DNS károsodását okozza. A hasnyálmirigyrák azonban képes javítani ezt a károsodást, ami korlátozza e terápiák hatékonyságát. A Rogel Cancer Center laboratórium kutatói Dr. Meredith Morgan vezetésével megállapították, hogy az AZD1775 megakadályozza, hogy a hasnyálmirigyrák megvédje magát a sugárzás és a gemcitabin hatásaival szemben, miközben a normál sejteket viszonylag érintetlenül hagyja.
“Ha le tudjuk kapcsolni a hasnyálmirigyrák sejtjeinek DNS-károsodási válaszát, az megszüntetheti a kezeléssel szembeni ellenállást, és érzékenyíti a rákot a sugárzás és a kemoterápia hatásaira egyaránt” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Dr. Kyle Cuneo, a Michigan Medicine sugáronkológia docense.
A vizsgálatba 34, helyileg előrehaladott hasnyálmirigyrákban szenvedő beteget vontak be. A betegek sugárkezelés és gemcitabin mellett AZD1775-öt kaptak. A vizsgálat célja az volt, hogy meghatározzák az AZD1775 maximálisan tolerálható dózisát ebben a kombinációban. Ennek során a kutatók azt is megállapították, hogy ez a kombináció a vártnál jobb teljes túlélést eredményezett.
A hasnyálmirigyrák különösen ismert arról, hogy a test távoli részeire is átterjed, ami részben az oka annak, hogy az ötéves teljes túlélés mindössze 9%.
“Ha valaha is gyógyítani akarjuk a hasnyálmirigyrákot, akkor a helyi kezelés mellett hatékony szisztémás kezelésre is szükségünk lesz. Adataink azt sugallják, hogy az AZD1775 mindkettőre képes” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Dr. Ted Lawrence, a Michigan Medicine Isadore Lampe professzora és a sugáronkológia tanszékvezetője.
A vizsgálatban a medián teljes túlélés 22 hónap volt, a progresszió pedig átlagosan kilenc hónapig nem volt. Egy korábbi, csak gemcitabint alkalmazó vizsgálat hasonló betegcsoportban 12-14 hónapos teljes túlélést állapított meg.
“Az AZD1775 hozzáadása a sugárkezeléshez és a gemcitabinhez viszonylag jól tolerálható volt, és a túlélési eredmények biztatóak voltak. További vizsgálatokra van szükség ezzel az ígéretes kombinációval” – mondja Cuneo.